BLOG
2019: 23.58... 2 perc ejfelig
| Posted on January 24, 2019 at 10:50 AM |
comments (2)
|
Maradt a 2 perc...
Hallgatva az egyoldalu amerikai szemszögü hablatyolast, no komment. 23.59-re kellett volna állitani.
Mit rejtegethet az orosz nuklearis fegyveripar boszorkanykonyhaja
| Posted on January 24, 2019 at 5:05 AM |
comments (0)
|
A cím ellenére a weboldal oroszpárti.
Szükséges tisztázni, hogy a nukleáris fegyverekröl szóló szakirodalom nem olyan, mint bármelyik tudományos területé. Ezek az információk hétpecsétestitkok, és a kiszivárgott információk sok esetben bizonytalanok, fenntartással kezelendök, valamint szinte mindig hadrendböl kivont fegyverekre vonatkoznak. Aktív státuszú fegyverek esetében az adatok egy része becsült, így például a hatóerö esetében a 4-5,3kt/kg hasznos teher állandóval kalkulálnak a szakértök, ami multi megatonnás fegyverek esetében csak addig igaz, amíg nincsen negyedik, ötödik stb. fázis, mert akkor az elöbbi érték növekedik. Ugyanakkor a nemzetközi egyezmények és az azok betartásának ellenörzése miatt sok adat pontosan megadható. Viszont a feszültség növekedése miatt a kijátszás esélye egyre magasabb.
De nem a multi megatonna korát éljük, aminek két oka van. Az egyik katonai. Mivel a találati pontosság (CEP) javult, így nem szükséges a nagy hatóerö. A másik színtiszta racionalitás. A megatonnás töltetek ugyanis a sztratoszférába vagy a fölé hatolnak és ezzel globális és végzetes károkat okoznak (ózonréteg közvetlen károsítása, globális sugárszennyezés kihullással stb.). Eppen ezért ma minden stratégiai töltet hatóereje 100-800kt közötti (0,1-0,8Mt), szemben a hidegháborús 20-25Mt felsö értékekkel.
Azt is szükséges leszögezni, hogy a START és a SALT egyezmények korlátok közé szorították a fejlesztéseket - ezek gyakorlatilag már nem állnak fenn - és a töltetek számát is. Így a hadrendben álló R-36M2 (RS-20V) ICBM-ek 10 darab töltetet hordozhatnak, holott sokkal többet tudnának. Helyette 40db csalival rendelkeznek, amely bevetésük esetén 50 érkezö töltetet jelezne a radarokon.
Röviden, a találati pontosság miatt ma minden töltet megatonna alatti. Ugyanakkor az EMP csapás (magaslégköri elektromágneses pulzus, azaz HEMP) hatékonyságát növeli a megatonnás hatóerö. A legveszélyesebb E1 pulzus esetében nem annyira fontos a hatóerö, de az Egyenlítötöl való távolság növekedése már igen, nevezetesen fokozza a hatását, az E3A pulzus - geomágnesesen indukált áram - esetében a hatóerö növekedése lineárisan növeli a hatást, azaz az E3A erejét. Ugyan az oroszok 2009-ben kivonták a 20 megatonnás változatú R-36M2 ICBM rakétákat, de erröl pontos részletek nem ismertek. Hivatalosan 46 darab R-36M2 ICBM van hadrendben, mindegyik START szerinti hasznos terhe 8800kg, azaz 10db 800kt töltet és a csalik. Egyes források szerint elképzelhetö, hogy csak 6db töltet van bennük, hogy megfeleljenek az új START egyezménynek.
Es akkor elérkeztünk az alkonyati zónába, mennyi is az az annyi?!
A szakirodalom az R-36M2 esetében már a töltetek megnevezését is keveri, hol M5-nek nevezve a 20 megatonnás változatot és M6-nak a 10x800kt változatot, hol pont fordítva. De az orosz szakirodalom is problémás, ott se teljesen egyértelm?ek az adatok. A 20 megatonnás változat töltetének a megnevezése számos helyen 15F175. Ezzel ellentétben a 15F175 típus a könny? változat, ami 8,3Mt, míg a nehéz változat a 15F176, amelyik 20Mt. Ha ez utóbbi adatokat fogadjuk el - és a hatóerök terén el kell -, akkor viszont a hadrendben álló 800kt Sátánok esetében felmerül egy probléma, nevezetesen, hogy két töltet van hozzá 15F173 10 darab 0,5-0,75Mt és 15F174 minimum 800kt. De az is lehet, hogy a 15F173 a hordozó multiblokk típusneve, míg a 15F174 magáé a tíz tölteté. Ezt erösíteni látszik, hogy létezett egy 15F177 vegyes töltetü multiblokk, amely 6db 15F174-es 800kt töltetet és 4db 15F178 150kt töltetet hordozott, utóbbi aktív radarral és digitális terep kontúros. Hadrendbe nem állították, ugyanakkor az új Szarmata ICBM-nél felmerült, hogy ilyen vegyes blokkal fog rendelkezni.
Az R-36M2 multiblokkos változatának hasznos terhe 8800kg, míg a 8 megás monoblokkos változatának 8470kg.
Az R-28 Szarmata (Sátán-2) hasznos terhe 10.000kg körüli, így maximálisan monoblokk esetén 40-50 megatonnás töltete lehet, amennyiben nem multi fokozatú. Ugyanakkor a korábbi szovjet projektek felélesztése kapcsán akár tucatnyi kis 250kt töltetet is hordozhat. A jóég tudja mivel lesz töltve, mert erröl se eddig, se késöbb semmilyen bizonyíték vagy pontos adat nincs és nem is lesz.
Az egyezmények tiltják a tíznél több töltetet, a gyakorlatban van ellenérv is, nevezetesen, hogy veszélyes túl sok töltetet tenni egy álló célpontba. Ugyanakkor látható, hogy az új orosz atomfegyverek mind a multimegatonna irányába, mind a szubkilotonnás irányba is elmozdultak (Armata T-14 harckocsi 152 milliméteres ágyúval szerelt változata).
??sszefoglalva, ahogy nö a feszültség, úgy látni egyre kevésbé, hogy pontosan mi zajlik a boszorkánykonyhában.
Végezetül felhívnám a figyelmet, hogy anno az amerikaiak terveztek 1 és 10 gigatonnás töltetet is, Gnomon és Sundial???
U.I.: helyesirási hibák oka, hogy a rendszer nem tud nehány magánhangzot kezelni! Ahogy a bekezdéseket se... :)))
Amerikai nuklearis fegyverkezes koltsegvetese 2019-2023
| Posted on January 11, 2019 at 7:10 AM |
comments (4)
|
Az amerikai nukleáris fegyverkezés költségvetése 2019-2023 között kb. 60,86 milliárd USD (5 költségvetési év), évente növekvö, éves átlagban körülbelül 12,172 milliárd dollár. (Forrás: statista.com)
Eszrevétel: korábbi években a teljes költségvetés 2030-ig közel 1.000 milliárd dollárral szerepelt több megbízható forrásnál, igaz a kezdö év változott, valamint a végösszeg is évröl évre pontosítva lett és emelkedett.
HELYESIRÁS: A szolgáltató programja nem képes ékezetes betüket megfelelöen kezelni!!!
Prepperkedes - bevezeto helyett
| Posted on October 10, 2018 at 7:10 AM |
comments (2)
|
Bevezető helyett egy gyakori válasz: "Nincs erre pénzem!"
A legtöbb ember esetében ez a válasz egyszerűen nem igaz. A többiek esetében pedig kijelenthető, hogy végül is senkinek sincs (erre). A felkészülés egy lassú és apránként zajló folyamat... de nézzünk egy példát.
A Lifestraw személyi vízszűrő ára 8.490 Forint (korábban 7.990 Forint volt) és 1.000 liter vizet szűr meg. Azaz 1 liter iható víz 8,5 Forintba kerül. Mennyibe is kerül a legolcsóbb ásványvíz litere? Mennyibe is kerül egy liter csapvíz a fővárosban? Kerekítve 3 Forint.
Köszönöm a figyelmet!
Mellesleg ugyanez a Lifestraw hosszú tesztelések után, hivatalosan 4.000 liter víz szűrésére képes, még pedig igen impozáns értékekkel, amelyek az amerikai és EU ivóvíz szabványoknak megfelelnek. Vagyis az ár mindjárt 2 Forint. Mennyibe is kerül 1 liter csapvíz? Ja, hogy 3 Forintba.
A Lifestraw steel személyi szűrő, amely aktív szénszűrővel is rendelkezik, szintén 4.000 litert szűr. Ára 20.800 Forint, azaz 5 Forint per literért ad iható vizet.
Ennyit a pénz hiányáról, mint érv.
Mellesleg elnézve a wellness szállodákat vagy a nyaralási képeket a legtöbb ismerősöm esetében, egy év nyaralás nélkül és a felkészülés terén hétmérföldes csízmával lépnének előre.
