JÖVÖNK

jovonk.com                 

Subtitle


Atomhatalmak nukleáris arzenálja (2022) és nukleáris fegyverkezések


OROSZ NUKLEÁRIS ERŐK 2022

Oroszország összesen kb. 6.000-6.500 nukleáris töltettel rendelkezik. 


Ezek közül bő 1.300 töltet interkontinentális rakétákban (ICBM), 900-1300 töltet tengeralattjárókról (SSBN) indítható interkontinentális rakétákban (SLBM) és közel 600 töltet stratégiai bombázókról indítható robotrepülőgépekben (ALCM)  és rakétákban van. 

Ez összesen kb. 2.600 bevethető nukleáris töltet. 

A hadrendből kivont töltetek száma kb. 1.700-1.800. A többi taktikai töltet vagy rakétavédelmi.

Szükséges tisztázni, hogy a nukleáris fegyverekről szóló szakirodalom nem olyan, mint bármelyik tudományos területé. Ezek az információk hétpecsétes titkok, és a kiszivárgott információk sok esetben bizonytalanok, fenntartással kezelendők, valamint szinte mindig hadrendből kivont fegyverekre vonatkoznak. 

Aktív státuszú fegyverek esetében az adatok egy része becsült, így például a hatóerő esetében a 4-5,3 kt/kg hasznos teher állandóval kalkulálnak a szakértök, ami multi megatonnás fegyverek esetében csak addig igaz, amíg nincsen negyedik, ötödik stb. fázis, mert akkor az előbbi érték növekedik. Ugyanakkor a nemzetközi egyezmények és az azok betartásának ellenőrzése miatt sok adat pontosan megadható. Viszont a feszültség növekedése miatt a kijátszás esélye egyre magasabb. De nem a multi megatonna korát éljük, aminek két oka van. Az egyik katonai. Mivel a találati pontosság (CEP) javult, így nem szükséges a nagy hatóerő. A másik színtiszta racionalitás. A megatonnás töltetek ugyanis a sztratoszférába vagy a fölé hatolnak és ezzel globális és végzetes károkat okoznak (ózonréteg közvetlen károsítása, globális sugárszennyezés kihullással stb.). Éppen ezért ma minden stratégiai töltet hatóereje 100-800 kt közötti (0,1-0,8 Mt), szemben a hidegháborús 20-25 Mt felső értékekkel. Azt is szükséges leszögezni, hogy a START és a SALT egyezmények korlátok közé szorították a fejlesztéseket - ezek gyakorlatilag már nem állnak fenn - és a töltetek számát is. Így a hadrendben álló R-36M2 (RS-20V) ICBM-ek 10 darab töltetet hordozhatnak, holott sokkal többet tudnának. Helyette 40db csalival rendelkeznek, amely bevetésük esetén 50 érkező töltetet jelezne a radarokon. 

Ugyanakkor az EMP csapás (magaslégköri elektromágneses pulzus, azaz HEMP) hatékonyságát növeli a megatonnás hatóerő. A legveszélyesebb E1 pulzus esetében nem annyira fontos a hatóerő, de az Egyenlítőtől való távolság növekedése már igen, nevezetesen fokozza a hatását, az E3A pulzus - geomágnesesen indukált áram - esetében a hatóerő növekedése lineárisan növeli a hatást, azaz az E3A erejét. Ugyan az oroszok 2009-ben kivonták a 20 megatonnás változatú R-36M2 ICBM rakétákat, de erről pontos részletek nem ismertek. Hivatalosan 46 darab R-36M2 ICBM van hadrendben, mindegyik START szerinti hasznos terhe 8800 kg, azaz 10db 800 kilotonnás töltet és a csalik. Egyes források szerint elképzelhető, hogy csak 6db töltet van bennük, hogy megfeleljenek az új START egyezménynek. És akkor elérkeztünk az alkonyati zónába, mennyi is az az annyi?! A szakirodalom az R-36M2 esetében már a töltetek megnevezését is keveri, hol M5-nek nevezve a 20 megatonnás változatot és M6-nak a 10x800kt változatot, hol pont fordítva. De az orosz szakirodalom is problémás, ott se teljesen egyértelműek az adatok. A 20 megatonnás változat töltetének a megnevezése számos helyen 15F175. Ezzel ellentétben a 15F175 típus a könnyű változat, ami 8,3Mt, míg a nehéz változat a 15F176, amelyik 20Mt. Ha ez utóbbi adatokat fogadjuk el - és a hatóerők terén el kell -, akkor viszont a hadrendben álló 800kt Sátánok esetében felmerül egy probléma, nevezetesen, hogy két töltet van hozzá 15F173 10 darab 0,5-0,75Mt és 15F174 minimum 800kt. De az is lehet, hogy a 15F173 a hordozó multiblokk típusneve, míg a 15F174 magáé a tíz tölteté. Ezt erősíteni látszik, hogy létezett egy 15F177 vegyes töltetű multiblokk, amely 6db 15F174-es 800kt töltetet és 4db 15F178 150kt töltetet hordozott, utóbbi aktív radarral és digitális terep kontúros. Hadrendbe nem állították, ugyanakkor az új Szarmata ICBM-nél felmerült, hogy ilyen vegyes blokkal fog rendelkezni. Az R-36M2 multiblokkos változatának hasznos terhe 8800 kg, míg a 8 megás monoblokkos változatának 8470 kg. Az R-28 Szarmata (Sátán-2) hasznos terhe 10.000kg körüli, így maximálisan monoblokk esetén 40-50 megatonnás töltete lehet, amennyiben nem multiblokkos. Ugyanakkor a korábbi szovjet projektek felélesztése kapcsán akár tucatnyi kis 250kt töltetet is hordozhat. A jóég tudja mivel lesz töltve, mert erről se eddig, se később semmilyen bizonyíték vagy pontos adat nincs és nem is lesz. Az egyezmények tiltják a tíznél több töltetet, a gyakorlatban van ellenérv is, nevezetesen, hogy veszélyes túl sok töltetet tenni egy álló célpontba. Ugyanakkor látható, hogy az új orosz atomfegyverek mind a multimegatonna irányába, mind a szubkilotonnás irányba is elmozdultak (Armata T-14 harckocsi 152 milliméteres ágyúval szerelt változata). Összefoglalva, ahogy nő a feszültség, úgy látni egyre kevésbé, hogy pontosan mi zajlik a boszorkánykonyhában. Végezetül felhívnám a figyelmet, hogy anno az amerikaiak terveztek 1 és 10 gigatonnás töltetet is, Gnomon és Sundial...

AMERIKAI NUKLEÁRIS ERŐK 2023

A jelenlegi fejlesztési program céldátuma 2039 utáni, költségkerete 1.200 milliárd (1,2 billió) USD, inflációval számolva 1.700 milliárd USD.

Semmi lényeges nem mondható el a következő néhány évre. (A B-83 típusú termonukleáris bombák hadrendből való kivonása folyamatban.)


Kiegészítés Minuteman bázisok kapcsán: 10 silót vezérel 1 irányítóközpont (MAF). A 16 darab E-6B Mercury (Higany) parancsnoki gép képes a Minuteman-ek távindítására (B-változat) és az SSBN tengeralattjárókkal való kommunikációra (eretei A-változattól) kis mélységben (!).


Ezzel szemben Oroszország nagy mélységben lévő tengeralattjárókkal is képes nagyon rövid üzenetekkel kommunikálni (ZEVS 82Hz), és az automatizált Perimetr (Halott Kéz) rendszere emberi beavatkozás nélkül is indíthatja a nukleáris triád mindegyik elemét, azaz ICBM, SSBN-eknek tűzparancs, bombázóknak bevetési parancs.

2022

KÍNAI NUKLEÁRIS ERŐK 2022

Kína 1992-ben ratifikálta az NPT egyezményt és deklarálta, hogy „nem atomhatalom és nukleáris fegyverektől mentes terület ellen soha, semmilyen körülmények között nem mér nukleáris csapást”, azaz alapdoktrínája, hogy nem mér első csapást, igaz kivételnek minősülnek az atomhatalmak. Kína ezt a doktrínát 2005-ben megerősítette a világ felé. Kína – az USA-val és Oroszországgal ellentétben – nukleáris arzenálját nem harckész állapotban tartja, azaz a töltetek és a hordozóeszközök (ICBM, SLBM, bombázók) külön vannak tárolva. Ez azonban mára már nem érvényes valószínűleg. Kína katonai doktrínája alapvetően védelmi, azzal a kitétellel, hogy veszély esetén megelőző támadással védekezne.


Kína 2014-2020 között egy intenzív nukleáris fegyverfejlesztési programot hajt végre, amely új hordozó eszközök kifejlesztését (DF-41 ICBM, JL-3 SLBM, Tang osztályú SSBN), MIRV rendszer széleskörű alkalmazását, új kisebb hatóerejű töltetek hadrendbe állítását és a silókban elhelyezett nukleáris fegyverekről a tehergépjárművekre (és vasútra) telepített fegyverekre való áttérést foglalja magába. Kína 2020-ra megszerzi az új nukleáris meghajtású és nukleáris rakétákat hordozó tengeralattjáróik révén a meglepetésszerű első csapás és a második csapás képességét, valamint a tehergépjárművekre és vasúti szerelvényekre telepített ICBM-ek révén nagyon nehezen lehet majd a kínai nukleáris erőket első vagy második csapással kiiktatni. Vagyis Kína teljes mértékben egyenrangú fél lesz Oroszországgal és az Egyesült Államokkal szemben.


ÚJ KÍNAI ICBM SILÓK (2021-)


2021 nyarán bombaként robbant a hír, hogy Kína közel 250 silót épít a mongol határ közelében. A Hami siló bázis közel 110 silóból fog állni, míg a Yumen bázis 120 silóból. A Jilantai gyakorló bázis 12 silóból áll. Az építkezés üteme nagyon gyors. Két kérdés merül fel, az egyik mivel töltik fel, a másik a miért kellenek silók, hiszen a teherautóra telepített ICBM-el nem pontcélok. Előbbire egyszerű a válasz: nem annyi ballisztikus rakéta áll hadrendben, mint eddig feltételezték; lásd fenti táblázat. Ez kiegészül azzal, hogy jóval nagyobb tömegű pl. a DF-5 ICBM, mint a teherautóra telepített DF-41. (Bár e téren Észak-Korea újat alkotott a Hwasong-16 ICBM-el.) A második kérdés a miért. A válasz egyszerű, a jelenlegi silók és indítók könnyen elérhetők nem stratégiai fegyverekkel is az amerikaiak által. A belső területeken épülő újak nem. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy a silómezőn a silók közötti távolság 3km, ami annyit jelent, hogy minden egyes silót meg kell lőni, függetlenül attól, hogy van-e benne ICBM vagy nincs, vagyis ezzel 250 új célpontra kell célozni, amire Amerikának nem nagyon lesz kapacitása, illetve átcsoportosításra kényszerül, levéve a célpontok listájáról "fontosabb" puha célpontokat.



Brit nukleáris erők (2022)


Összesen 215 atomtöltettel rendelkezik, de 2016-ra 180 darabról 120 darabra csökkentette a hadrendben tartott nukleáris töltetek számát. A 2020-as évek közepére az összes töltet nem haladhatja meg a 180-at, s ebből kevesebb mint 120 lesz hadrendben, a többi raktáron. Kizárólag SSBN tengeralattjárókkal rendelkezik, nevezetesen 4 darab Vanguard-osztályúval, melyek egyenként 16 darab Trident-II D5 SLBM-et hordozhatnak. Egy egység van állandó őrjáraton, de csupán 8 SLBM-et hordozhat, 40 töltettel, ami aztán 8-16 rakétára módosult, rakétánként 8 töltettel.


A britek 2030-ra növelni akarják a hadrendben tartott nukleáris tölteteik számát, 260 darabra, valamint a 2030-as években érkezik 4 darab új Dreadnought-osztályú SSBN tengeralattjáró, 12 darab indítóval, rakétánként 8 töltettel. Hogy mindez megvalósul-e, az már más kérdés...


Francia nukleáris erők (2022)


Összesen 300 atomtöltettel rendelkezik, amelyeket SSBN tengeralattjárók és repülőgépről indított ALCM-ek hordoznak. 4 darab Triomphant SSBN tengeralattjáró áll hadrendben, összesen 48 M45 típusú 6.000 kilométeres hatótávolságú SLBM-el, melyek egyenként 6 darab 110kt-ás MIRV TN-75 töltetet hordoznak. 2010 és 2019 között az M45-ös SLBM-et leszerelik és helyette az új M51 típusú SLBM-ek kerülnek a Triomphant egységekre. Az M51 egyenként 6-10 darab 110kt-ás MIRV TN-75 töltet hordozására alkalmas, 8.000-10.000 kilométeres hatótávolsággal. A 2009 óta hadrendbe állított 300kt-ás ASMP-A ALCM-ek hordozói az Istres-i Mirage-2000NK3 és a Saint Dizier-i a Rafale F3 típusú vadászbombázók. 2018. június 21-én az utolsó Mirage-2000NK3-ast nyugdíjazták.


Indiai nukleáris erők (2022)


India 2015-ben 90-110 nukleáris töltettel rendelkezett, amely 2016-ra 100-120 darabra nőtt. 2017-re - további lassú növekedéssel - a töltetek száma 110-130. India rendelkezik szárazföldi, tengeri és légi atomhordozó kapacitással. Elsősorban az Agni rakéta-családra összpontosítja a fejlesztést, amelyből a 2025-ben hadrendbe álló Agni-V már önjáró ICBM, amely Kína és Oroszország teljes területére képes csapást mérni. Valószínűsíthetően egy darab 40-250kt közötti töltettel rendelkezik, de tervezés alatt van 2-10 töltetes MIRV-el való felszerelése. A fejlesztés alatt álló önjáró 10 töltetes MIRV rendszerű Agni-VI ICBM már az Észak-Amerikai kontinenst is képes lesz elérni. Viszont a korábban tervezett Surya-II ICBM programról nincs információ; elképzelhető, hogy törölték. Ez az ICBM az USA teljes területére képes lett volna csapást mérni és 2020-ra tervezték a hadrendbe állítását, 10 darab 250 kilótonnás MIRV rendszerrel. Globális szempontból az indiai SSBN tengeralattjárók atomrakétáinak kis hatótávolsága miatt, valamint a vadászbombázók atombombáinak a repülők kis hatósugara miatt, nincs jelentősége. Az indiai atomfegyverek érdekessége, hogy valószínűleg nem termonukleáris töltetek, hanem klasszikus fissziós töltetek, lévén az egész atomprogram plutóniumra és egyre inkább uránra fókuszál, bár egyértelmű jele van, hogy India szeretne termonukleáris fegyverekre szert tenni. India 2010 végén változtatta meg a nukleáris doktrínáját, a korábbi "elsőként nem veti be" státuszúról "elsőként nem veti be olyan állam ellen, amely nem atomhatalom". Ez nem csak Pakisztánnak szólt. 2022-ben a töltetek száma 150-160 darab körül lehet, zömében 12-40. esetleg 250kt hatóerővel.


Pakisztáni nukleáris erők (2022)


Pakisztán 2015-ben 100-120 nukleáris töltettel rendelkezett, amely 2016-ra 110-130 darabra nőtt. 2017-re - további lassú növekedéssel - a töltetek száma 120-140 körül lehet. Fontos megjegyezni, hogy a pakisztáni nukleáris fegyverkezési programot Szaúd-Arábia támogatja (egyes források szerint akár 50%-ban!). A pakisztáni fegyverkezés teljes mértékben India ellen szól, és a meglévő légi bevetésű atombombák és kis hatótávolságú ballisztikus rakéták mellett tervezik, hogy India egész területét lefedni képest rakétát és SLCM-et fejlesszenek. 2022 során a töltetek száma kb. 180 darab, kizárólag hagyományos atombombák és robbanófejek 5-12 és 10-40 kilotonnás tartományban. 


Izraeli nukleáris erők (2022)


Izraelről továbbra sincs hivatalos információ, de nem tagadja, se nem ismeri be, hogy atomhatalom, ahogy nem írta alá a nukleáris (NPT), biológiai (BWC) és vegyi (CWC) fegyverekről szóló egyezményeket sem; a világon egyedüliként. Becslések szerint 80, más források szerint akár 200 atomtöltettel rendelkezik, melyekből 30 darab vadászbombázók által hordozott bomba, a többi töltet az önjáró közepes hatótávolságú Jericho-2 MRBM-ekre, illetve a köztes hatótávolságú Jericho-3 IMRBM-ekre van telepítve. Ez utóbbi akár ICBM is lehet, és egyes források szerint rendkívül erős silókba vannak telepítve a Negev-sivatagban. Arról is keringenek információk, hogy a németektől kapott 6 darab dízel-elektromos Delfin tengeralattjárókat nukleáris töltetű SLCM-ekkel akarják felszerelni.


Észak-Koreai nukleáris erők (2022)


Szinte semmi információ nem áll rendelkezésre, csupán csak annyi, hogy legfeljebb 40-50 töltete lehet.


Ez nemrégiben igen komolyan megkérdőjeleződött és a töltetek száma széles skálán mozog 90-120 között akár. Vélelmezhető, hogy a töltetek száma valahol a 100 körül, azt inkább meghaladva, áll. A hatóerők azonban teljesen bizonytalanok, 10-1000kt tartományig terjednek a becslásek, ám igen valószínű, hogy rendelkeznek 200-300 kilotonnás termonukleáris töltettel. Hordozóeszközök terén mindenesetre sokkolt a Hwasong-17 tehergépjárműre telepített "monstrummal", amelynek a hordozóképessége 1700-3500 kilogramm lehet, ami - ha igaz a termonukleáris képesség - akár megatonnás tartomány is lehet, vagy többtöltetes MIRV. Darabszám ismeretlen. A Hwasong-15 típusból kb. 50 darabot gyártottak. Lényegében Észak-Korea egy hatalmas ismeretlen kérdőjel, akárcsak Izrael. Egy biztos, hogy nem véletlenül nem támadták meg eddig, és nem is fogják, mert Japánt egészen biztosan a kőkorszakba bombázná, és a fentebb említett típusokkal Amerikát is elérné. Vörös színnel lett megjelölve, mert a fejlesztés üteme elképesztő. 


Vegyi fegyverek: 2.500-5.000 tonna foszgén. szarin és VX. 

Biofegyverek: feketehimlő (variola vírus), anthrax és pestis.




Irán és Szaúd-Arábia... előbbi valószínűleg rendelkezik ~6 darab Kh-55SM rakétával, amelyet Ukrajnától vásárolt (pár ukrán ment is a sittre), de olyan felárral egy Tomahawkhoz képest, amihez ha hozzávesszük egy hasonló amerikai nukleáris töltet bekerülési költségét, akkor szinte több, mint biztos, hogy a Kh-55-ösök a 200kt töltettel együtt érkeztek meg Iránba. Szaúd-Arábia vagy már, vagy rövidesen rendelkezni fog... a pakisztáni nukleáris fegyverprogram 50%-át finanszírozza, biztos nem baráti gesztusból, s eleve rendelkezik alkalmas hordozó eszközzel, kínai rakétákkal, amelyeket új, modern kínai rakétákkal vált fel. (Hivatalosan a fenti sorok nem léteznek.)