JÖVÖNK

jovonk.com

Jól látható, hogy a szén-dioxid koncentráció (ppm mértékegységben), az elmúlt 800.000 évben 180-280 ppm között mozgott. Azaz a legalacsonyabb és a legmagasabb érték között csak 100 ppm a különbség. Ehhez képest most az érték 405-410 ppm. (400 ppm feletti érték évmilliók óta nem fordult elő, azaz homo sapiens és elődei soha nem éltek ilyen szén-dioxid koncentrációban.

Fontos kiemelni, hogy míg 800.000 éven keresztül egy 100 ppm tartomány adta meg a szélső értékeket, addig a mai és a maximális érték közötti különbség ennek bő másfélszerese. 

Nézzük meg az elmúlt 1000 évben, hogyan alakult a szén-dioxid koncentráció. Míg i.sz. 1000 körül 280 ppm volt, addig ma 410 ppm. Azaz ezer év alatt durván 130 ppm volt a növekedés, ami meghaladja a korábbi 800.000 éves minimum és maximum értékek közötti 100 ppm-es tartományt. De nézzük meg még közelebbről...

1960: ~315 ppm - 1980: ~335 ppm - 2000: ~365 ppm. 

Húsz évenként a növekedés nem egyenletes, hiszen 1960-1980 között 20 ppm volt a növekedés, míg 1980-2000 között 30 ppm.
Az idei 410 ppm már 45 ppm, ráadásul 18 év alatt...

Jól látható, hogy a metán* koncentráció (ppb mértékegységben), az elmúlt 800.000 évben 350-700 ppb között mozgott. Azaz a legalacsonyabb és a legmagasabb érték között csak 350 ppb a különbség. Ehhez képest most az érték 1900 ppb.

Fontos kiemelni, hogy míg 800.000 éven keresztül egy 350 ppb tartomány adta meg a szélső értékeket, addig a mai és a maximális érték közötti különbség 1200 ppb (!!!), ami bő háromszorosa.

*A metán a szén-dioxidnál sokkal veszélyesebb üvegházhatású gáz. Bár csak ~9 évig "marad a légkörben", szemben a szén-dioxiddal, amely viszont egyre magasabb tartományokba kerül a sztratoszférában. Ugyanakkor az utóbbi idők extrém UV értékek a metán következményei. (Olyan "bagatell" dolgokról ne is beszéljünk, hogy egy nagy kiterjedésű metán bubi egy hajót azonnal elsüllyeszt, vagy akár termonukleáris robbanás erejével berobbanhat...)

Rövid és tömör az összefüggés. A fentiekben taglalt szén-dioxid (180-280 ppm) és metán (350-700 ppb) tartományokhoz 8-9 C fokkal hidegebb és ami fontosabb 2-3 C fokkal melegebb globális hőmérséklet társult. Teljesen indifferens, azaz tökmindegy, hogy az összefüggés lineáris-e vagy sem, s ha nem, akkor milyen... nem kell sok ész ahhoz, hogy ha 280 ppm CO2 és 700 ppb metán 2-3C fokkal melegebb hőmérsékletet okozott, akkor a jelenlegi 410 ppm és 1900 ppb értékek katasztrofális melegedést fognak okozni, ráadásul folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben növekednek ezek az értékek.

A kérdések kérdése az időtartam, a mikorra, és persze a mennyi. Az adatok bizonytalanok, de egy megfutó klímakatasztrófa esetén, amikor az északi-sarki jég de facto eltűnik, a változás drámai gyorsaságú... legfeljebb 10-15 év, de inkább kevesebb. A mennyi... 4-10 C fokos melegedés. 4-5 C foknál az emberi civilizáció összeomlik.

Sokan kérdezik, mennyi most a globális hőmérséklet eltérése. Erre nagyon nehéz egzakt választ adni... valahol 1,45-1,65 C fok. De a fenti képen a trend meglehetősen ijesztő. (2017 tavasz, északi félteke adatai: 1,55 C fok.)

FONTOS MEGJEGYZÉS: a globális felmelegedés kifejezés rendkívül megtévesztő - nem véletlenül használják -, ugyanis nem az fog történni, hogy megsülünk, hanem hogy irtózatos anomáliák fognak egyre gyakrabban és egyre erősebben fellépni: hosszabb és melegebb hőhullámok, brutális viharok, hirtelen változó hőmérsékletek a futóáramlat szétesése miatt stb. Az óceánokon a viharok során mért hullámok magassága folyamatosan nő, majdhogynem évente egy méterrel, közelítve a húsz méteres tartományhoz, ami előbb, mint utóbb a hajózásban is komoly gondokat fog okozni. 

A vége természetesen egy "egyensúlyi" állapot, amikor valóban "meleg" lesz... a globális 4-10 C fokos hőmérséklet - ami már benne van a rendszerben - bizonyosan az emberi civilizáció végét jelenti. Konkrétan fokokra lehet bontani az összeomlást... 2 fok, 3 fok, 4 fok... mindegyikhez jól meg lehet határozni, hogy mennyivel csökken a globális gabonatermés, ami már eleve igen csak inog pár éve, az energiafogyasztás növekedése, a biztosítási kárösszegek növekedése, a közvetlen halálesetek száma, ami milliós nagyságrendű.

Egy biztos... 2015 óta a hőhullámok (India, Pakisztán Irán) egyre durvábbak évről évre, de a sarkköri területek kánikulái (Szibéria elsősorban, de Kanada is) is egyre hosszabb ideig tartanak és egyre magasabb hőmérsékletet elérve (30-35 C fok), ráadásul olyan területeken is, ahol 5-10 C fok lehetne csupán.

Természeti katasztrófák... 

Vulkánkitörések hatása a globális hőmérsékletre

1. Toba (i.e. ~75.000 évvel, VEI-8 kategória)

2. Tambora (1815, VEI-7 kategória)

3. Pinatubo (1991, VEI-6 kategória)

FONTOS: a vulkáni télnél (füst színe szürke-sötétszürke) a nukleáris tél (füst színe sötétszürke, inkább fekete) esetében a napfénycsökkenés kb. 4,6-szoros. A vulkáni tél esetében a füstréteg a sztratoszférában nem látható, csak alacsony Nap-állás esetén érzékelhető (sötétvöröses égbolt). A vulkáni füst nehezebb, ezért hamarabb hullik ki és szűnik meg a hatása (napfény visszaverés és hőmérséklet csökkenés).

Nagy kiterjedésű erdőtüzek (esetenként tűzviharok)

Tűzviharok nagy erdőtüzeknél alakulhatnak ki. 1998 óta ismeri a tudomány ezt a jelenséget. Ilyenkor füstviharfelhő (pirocumulonimbus) jön létre, amely a sztratoszféra alsó részébe emelkedik fel, ott szétterül akár nagy távolságokra is. Hetekig, hónapokig nem hullik ki. A füstgomolyfelhő (pirocumulus) “normál” erdőtüzeknél jön létre, csak a troposzférába hatol fel. 

Erdőtüzek komoly hűléseket okozhatnak, így például egy 1982-es kanadai erdőtűz, az USA északi részein 1,5-4C fokkal csökkentette a hőmérsékletet, vagy egy 1987-es kínai erdőtűz 2-6C fokkal az alaszkai hőmérsékleteket. Egy 1987-es amerikai erdőtűz füstje három hétre beszorult egy völgybe, aminek következtében 20C fokkal hűlt a levegő a felszínen.

... vagy emberi tevékenység

Tűzviharok – városok esetében

A második világháborúban Hamburg (12km2), Drezda (21km2), Tokió (41km2) és a nukleáris csapást kapott Hiroshima (11km2) városokban alakult ki tűzvihar (pirocumulonimbus). Ellenben sok más város, így például Nagaszaki esetében nem jött létre tűzvihar, ahogy a San Francisco tűz is csupán tűzvész volt (pirocumulus). A tűzvihar egy körön belül égő tűz, amely a hő miatt intenzív feláramlással jár. A tűzvész lineáris tűzfronttal halad és a füst feláramlása nem olyan erőteljes, nem éri el a sztratoszférát.

A tűzvihar kialakulása számos tényezőtől függ, de van egy fontos feltétele, nevezetesen, hogy az éghető anyagok sűrűsége elérje a 0,337 kg/m2 értéket. (Hamburg esetében ez 1,348 volt.)

Atomháború okozta tűzvihar

A mai 100-800kt nukleáris töltetek több száz négyzetkilométeres tüzeket képesek okozni, egy 300kt töltet például 200-400km2. (Természetesen a tüzek mérete, kiterjedése, vagy akár tűzviharrá alakulása rengeteg tényezőtől függ, azt se globálisan, se egy adott város esetén egzakt módon nem lehet kalkulálni, kiszámolni.)

Éghető anyagok: becslések szerint 9-10 milliárd tonna feldolgozott fa anyag van világszerte épületekben, bútorzatban stb., míg a nyers fa anyag 6,3-12,3 milliárd tonna világszerte. Ebből az USA, Európa és Oroszország részesedése 5,5 milliárd tonna, illetve 7,8-11 milliárd tonna. Nem felsorolva az egyéb éghető anyagokat (olaj, műanyag, aszfalt, erdők stb.), az összesített éghető anyagok mennyisége világszerte kb. 8-18 milliárd tonna, míg az USA, Európa és Oroszország esetében 6,7-13,4 milliárd tonna, átlagnak ~10 milliárd tonna.

Szimulációk 50Tg, 150Tg (4.400 megatonna) és 290Tg füsttel 2-8 C fokos globális hőmérséklet csökkenést eredményeztek.

Ma rendelkezésre áll ~3.000 megatonna (az azonnal bevethető kicsit kevesebb), míg a maximum bevethető ~5.000 megatonna...

Erre egy másik fejezetben térünk vissza. Szimuláció ide vagy oda, a vulkáni adatok nem szimulációk...