JÖVÖNK

jovonk.com                 

Nagyon nehéz érthetően és főleg röviden összefoglalni a nukleáris fegyverek működési elvét, hatását és következményeit. Minél inkább rövidítjük és egyszerűsítjük, annál inkább csökken a hitelesség, ha viszont minél mélyebbre megyünk a részletekbe, annál jobban csökken az érthetőség. Egy valamit viszont le kell szögezni, majd minden leírás az atomfegyverekről hibás, ugyanis olyan szintig leegyszerűsíti azokat, ami alapján teljesen téves képzet alakul ki az emberekben. De még szakemberekben is.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a nukleáris fegyverekről ugyan nagyon sok információ található az interneten és szakkönyvekben, de egy bizonyos szint után vasfüggöny ereszkedik elénk és igazi lényegi információhoz nem tudunk hozzáférni. Ne csodálkozzunk, ezek a nagyhatalmak leginkább féltve őrzött titkai. Így a megszerezhető információk a nukleáris fegyverekről ugyan támpontot nyújthatnak arról, hogy nagyjából hány darab hordozó eszköz és azokon található töltet létezik, de már a hatóerők esetében se kapunk egzakt adatokat. A célpontokról meg ugyan vannak adatok, de hogy konkrétan mi van pl. az orosz ICBM és SLBM rakétákba betáplálva, azt ember nem mondja meg, az oroszokon kívül. Így például ember nem mondja meg, hogy a fővárosunk célpont-e. A NATO tagságunk miatt annak kell lennie. De hogy egy atomháború során ténylegesen találat éri-e, szintén nem mondható meg. A valószínűsége nagy, s bizonyos esetben - Perimeter-rendszer - szinte biztos...

De hogy érthetőbb legyen ennek a gyakorlati vetülete: adott egy orosz töltet, amelynek még a hatóereje sem 300-500kt közötti értéken kering a köztudatban, hanem nevesítetten 800kt. Ez mind szép és jó, de ebből az adatból legfeljebb a tűzgömb mérete, időtartama, a hősugárzás és a lökéshullám, valamint a szélsebesség számítható ki, meglehetősen nagy hibahatárokkal, de a kezdeti ionizáló sugárzásról (neutron és gamma), valamint a sugárszennyező kihullásról - utóbbi esetében a szélirány és szélsebesség, de még a páratartalom is befolyásolja - semmit nem tudunk meg. Ahhoz ugyanis tudnunk kellene, hogy konkrétan milyen típusú a töltet, hány kilotonna a maghasadásos fokozat, mennyit ad hozzá a maghasadást fokozó - ha egyáltalán van -, hány kilotonna a fúziós fokozat, valamint a harmadik (külső) maghasadásos fokozat; ha van... 

Röviden: bár minden nukleáris töltet típusnak egyedi radioaktív "aláírása" illetve lenyomata van, erről semmilyen információ nem lelhető fel, még egy-két jól dokumentált amerikai töltet esetében is hétpecsétes titok egy-két "alkatrész", s ezzel a teljes összkép.

1. Maghasadás (fisszió) - urán-235 vagy plutónium-239

Az urán-235 számos módon tud hasadni, így az egyszerűség kedvéért vegyünk egy lehetőségeget a sok közül. Az urán-235 izotópot egy neutron becsapódása hasítja stroncium-95 és xenon-139 izotópokká, valamint két neutronná és 180 MeV energia szabadul fel; ami nagyon nagy érték. Az energia 7%-a gamma sugárzás és 93%-a mozgási energia. S mindez egyetlen egy urán-235 izotópra vonatkozik. Értelemszerűen egy láncreakció indul be és a "bomba" felrobban. Igen ám, de a láncreakció közben maga a hasadó anyag, a bomba is szétrepül. Így például a Hirosimára dobott kb. 15kt hatóerejű bomba esetében az urán-235 hasadó anyag csupán 1,38%-a hasadt el, míg a Nagaszakira dobott kb. 21kt hatóerejű bomba esetében a plutónium-239 hasadó anyag 13%-a. A többi "repült" mindenfelé, a bomba darabkáival együtt, ionizált, azaz sugárszennyező állapotban.  

Későbbi típusok esetében az érték 20% körüli. Ez azért fontos, mert pontosan az elhasadás mértéke jelentősen módosítja a sugárszennyezés mértékét és összetételét.

2. Fokozott maghasadás (angol terminológia: boosted fission)

Éppen a fentiek miatt, a következő lépés a maghasadás hatékonyságnak a fokozása volt, amit fúzióval értek el.

Fontos, hogy ez nem termonukleáris töltet! 

A maghasadás során fellépő elképesztően magas hőmérséklet és nyomás hatására deutérium és trícium gáz egyesül, s a közben szabaddá váló neutronok javítják az eredeti maghasadási folyamatot.

Részben a korai termonukleáris fegyverekről is itt érdemes említést tenni, mert a fúziót lényegében a fisszió fokozására használták. A működési elvet felesleges leírni, illetve megismerni, bonyolultsága miatt, a lényeg, hogy a fúzió során keletkező nagyobb energiájú neutronok hasítják az urán-238, amely a közönséges urán-235 vagy plutónium-239 hasadása során keletkező kisebb energiájú neutronoktól nem hasad csak befogja azokat. A hatóerő nem éri el az 1 megatonnát és a hatóerőnek csupán 20%-a származik a fúzióból, míg egy igazi termonukleáris fegyver esetében ez az érték jóval magasabb, akár 97%.

3. Magegyesülés (fúzió)

A fúzió lényege, hogy magas hőmérsékleten és nyomáson - amit egy megelőző, első fokozat, azaz egy fisszió okoz - a deutérium és a trícium (mindkettő a hidrogén izotópja) héliummá egyesül, egy neutron és 17,6 MeV energia kibocsátásával, ebből 14 MeV a neutron energiája. Az értékből látható, hogy a fúzió egységnyi energiája jelentősen kisebb, mint a fisszió energiája. Ugyanakkor, bár csupán egy tized az energia, de az "alkotóelemek" tömege egy ötvened, így az energia kibocsátás per egységnyi tömeg ötszörös. Ráadásul a neutronok sokkal nagyobb energiával rendelkeznek (14 MeV), szemben a fisszió során keletkező neutronokkal.

A trícium nukleáris reakcióval is létrehozható, nevezetesen lítium-6 izotóp neutronnal történő bombázásával, melynek során hélium és trícium keletkezik, valamint 5 MeV energia. Ez a folyamat lényegében a termonukleáris robbanás második (fúziós) fokozata közben "párhuzamosan" zajlik, tovább növelve a hatóerőt.

Nagyon leegyszerűsítve a fenti három nukleáris reakciókra kerül sor. A korai atomfegyverek esetében maghasadásra (fisszió), a későbbi atomfegyverek esetében fúzióval fokozott maghasadásra, míg a termonukleáris fegyverek esetében maghasadással beindított fúzióra, illetve másodlagosan trícium "gyártásra", fokozva a fúziót. Hogy az első fokozat urán-235 vagy plutónium-239 hasadása, vagy ezek fúzióval fokozott hasadása, arról nem adnak meg információt.

A termonukleáris fegyverek szinte mind azonos módon működnek, így a megnevezésük gyakran Teller-Ulam-típus. A két fokozatot követheti egy harmadik fokozat is, egy újabb maghasadás, ami fokozza a sugárszennyezést vagy éppen csökkenti azt a harmadik fokozat.

Az USA legtöbb hidegháborús töltet típusa rendelkezett egy "tiszta" és egy "piszkos" változattal. Ennek a technikai kivitelezése, hogy a neutron reflektor (tamper angolul) nem hasadó anyagból készül. Így egy adott súly esetében a "piszkos" töltetnek mindig nagyobb hatóereje lesz, mint egy "tiszta" töltetnek, illetve másképp fogalmazva egy adott hatóerő esetében a "piszkos" töltet súlya a kisebb.

(Sózott töltet)

Célja a sugárszennyezés erőteljes fokozása. Hivatalosan soha nem robbantottak ilyen fegyvert. Hogy hadrendbe állítottak-e, arra ugye az előbbi állítás nem terjed ki, ahogy arra sem, hogy épült-e ilyen.

A kifejezésnek két eredete van. Az egyik maga a gyártási folyamatból fakad, nevezetesen, hogy egyéb anyagokat "kevernek" egy nukleáris töltetbe. A másik viszont Szilárd Leótól (született Spitz Leo) származik: "a föld megsózása", amellyel a fokozott sugárszennyezésre utalt.

Bármilyen típusú nukleáris töltetnél megvalósítható, viszont ekkor a hatóerő csökken. A területi szórás érdekében a termonukleáris töltet az ideálisabb, s ebben az esetben a hatóerő csökkenés is kisebb. 

Szóba jöhető "ideális" izotópok: 

- kobalt-60 (kobalt-59 és neutron bombázás)

A kobalt-60 izotóp 5,27 éves felezési idővel béta bomlással nikkel-60-ra bomlik, amely két erős gamma sugarat bocsát ki, 1,17 és 1,33 MeV energiával. A gamma sugárzás az emberen áthatol, szervezetbe kerülve elsősorban a májban, vesében és a csontokban rakódik le, bár jelentős része távozik a széklettel, illetve a későbbiekben a vizelettel.

- zink-65 (zink-64 és neutron bombázás)

A zink-65 244 napos felezési idővel szennyezne közepesen erős gamma sugárzással. 

- tantalum-182 (tantalum-181 és neutron bombázás)

A tantalum-182 gamma sugárzó, 1,12 MeV energiával és 114 napos felezési idővel. 

- arany-198 (arany-197 + neutron bombázás)

Az arany-198 izotóp béta sugárzó, durván háromnapos felezési idejű és az emberi szövetbe 0,9-1,3mm mélységig hatol.

- nátrium-24

- Tűzgömb... több millió Celsius fok, irtózatos nyomás... minden gőzzé válik és elpárolog

- Kezdeti ionizáló sugárzás 5%

neutron- és gamma sugárzás, amely a környezettel reakcióba lépve ionizálja azt, azaz sugárszennyezővé teszi, viszont a távolság négyzetével fordítottan arányos az intenzitása (inverz négyzetes törvény), azaz kis távolság után gyakorlatilag elenyésző. 50kt felett elhanyagolható, mert a halálzónán (túlnyomás értéke, szélsebesség és halálos hősugárzás) belül elenyésző értékre csökken.

- Hősugárzás 30-50%

A hatóerő növekedésével fokozódik, a tűzgömb "élettartama" miatt. 0,1Mt esetén a tűzgömb ~1,5 másodpercig ragyog, 1Mt esetén ~4,5-5 másodpercig, 10Mt esetén 12,5-13 másodpercig. A hősugárzás lényegesen erősebb havas, jeges táj és világos felhőalap esetén és drasztikusan csökken magas szállópor koncentráció, eső, havazás vagy köd esetén.

- Lökéshullám 40-50%

- Sugárszennyezés 5-10% 

LÉGI ROBBANTÁS: 800 kt töltetet 20 psi túlnyomásra optimalizálva - így a robbantási magasság: 1.690 m 

A tűzgömb sugara ~900 méter és ~4 másodpercig vakítóan ragyog, majd halványul, a kezdeti ionizáló sugárzás ~1.500 méteres sugarú körben 10 Sievert (100% halál) és ~1.750 méteres sugarú körben 5 Sievert (50%< halál). A 20 psi túlnyomás határa ~2.600 méter (21,5 négyzetkilométer), ezen belül minden épület végzetesen sérül egy városban, hidakat kivéve. Szélsebesség 800 kilométer per óra a zóna határán. Az 5 psi túlnyomás határa ~5.800-6.000 méter (105-115 négyzetkilométer), sok épület sérül, ablakok betörnek mindenhol. Szélsebesség 260 km/h. Az emberi test ~11,3 kilométeres sugarú körben 3. fokú (halálos) égési sérülést szenved, ha nincs fedezékben. Mivel légi robbantásról van szó és felülről jön a hősugárzás, sok esély a fedezékre nincsen, szemben egy felszíni robbantással.

15,5 kilométeres sugarú kör határán (765 négyzetkilométer) csökken a túlnyomás 1 psi értékre, szélsebesség 60 km/h és ~25 kilométeres sugarú kör határán (~2.000 négyzetkilométer) van biztonságban egy ember.

Legnagyobb mérhető túlnyomás ~50 psi 800 méteres sugárban - EZ FONTOS

FELSZÍNI ROBBANTÁS: 800 kt

A fenti paraméterek kis mértékben változnak. A hősugárzás és a lökéshullám sugara kisebb. A kezdeti ionizáló sugárzás sugara nagyobb.

De a túlnyomás terén 50 psi 1300 méteres sugárban, 500 psi 600 méteres távolságig, 2000 psi ~350 méteres sugárban (siló súlyosan sérül), 5000 psi ~250 méterig (siló megsemmisül) - FONTOS: nagyon nagy túlnyomás értékek is kialakulnak. Ezért vetik be felszíni robbantással silók ellen... vagy ha sugárszennyezést akarnak okozni. Budapest esetén, ha állandó a szélirány (É) és szélsebesség (3-5 km/h) a kihullás Mohácsig elér.

A hidegháború vége (1991) ellenére máig bezárólag csak az amerikai és az orosz stratégiai nukleáris erők tartják állandóan bevetésre készen, magas készültségben a támadó és előrejelző-felderítő rendszereiket a nap huszonnégy órájában, az év 365 napján. (High-alert - Launch ready) Ezek bármikor tüzet nyithatnak. A célpontok egymás stratégiai nukleáris fegyverei, és a katonai-politikai vezetés (C4I), mely utóbbiak sok esetben egyben városokat takarnak. Mindkét atomhatalom stratégiai nukleáris rendszere LoW protokoll szerint működik. Launch on Warning. Azaz riasztás esetén - egyeztetve a parancsnokságon keresztül az elnökkel - tüzet nyitnak. Amennyiben egyik fél támadást intéz a másik ellen, a megtámadott fél elnökének 2-12 percnyi ideje lenne döntenie a válaszcsapásról. Egy partközeli vizekről, tengeralattjáróról intézett támadás esetén 2 perc körüli a döntési idő, míg az ICBM csapás esetén 12 perc körüli.

A hidegháborúban az alacsony találati pontosság (CEP) és az overkill doktrína (pl. egy város esetében kvázi tömeges atomcsapás, amely után lényegében semmi és senki nem marad) miatt a stratégiai töltetek hatóereje 1-25 megatonna közötti volt, ezen töltetek száma pedig több száz, több ezres nagyságrend körül mozgott, kiegészülve a több ezer kisebb hatóerejű taktikai töltettel. A legerősebb mai töltet az orosz 15F175, melynek hatóereje 0,8 megatonna. A világon az összes stratégiai töltet hatóereje 0,1-0,8 megatonna közötti. 2009 óta az orosz 15F173-as 20 megatonnás töltet hivatalosan nincs hadrendben; igaz amíg hadrendben volt az elsődleges feladata az EMP csapás (HEMP) volt. (Bár a Sátán-M6 ICBM rakétát kivonták a hadrendből, a töltet kivonása kérdéses, valószínűbb, hogy raktáron van és esetleg az új Sarmat ICBM-be építik be.) 

Az alacsony hatóerők oka nem más, mint a jelentős találati pontosság, illetve hogy a robbanás - felszíni vagy légi - ne hatoljon be a sztratoszférába, azzal globális sugárszennyezést (felszíni) okozva, vagy súlyosan károsítva az ózon réteget (légi). A kialakuló nagy kiterjedésű tüzek és főleg a tűzviharok füstje így is felemelkedik a sztratoszférába, szétterülve kb. 1 hét alatt az északi féltekén, majd a déli jelentős részén, ezzel nukleáris őszt vagy telet okozva 1-10 évig, valamint a füst károsítaná az ózon réteget is.

A jelenlegi töltetek - leszámítva az orosz 800kt (más források szerint 550-750kt közöttiek) - mind 500kt alattiak, így ezek esetében a robbanás nem hatol a sztratoszférába.

A fenti képen - laikusok számára is - jól látható, hogy kb. 0,8-1 megatonna az a kritikus hatóerő érték, amikor egy felszíni robbanás esetén a gombafelhő, s ezzel a sugárszennyezés (por, hamu, pernye, füst, amely radioaktív izotópokkal szennyezett), a sztratoszférába hatol, s ezzel már nem lokális, hanem globális hatása van. Ugyanez a kritikus érték a légi robbantásnál is érvényes, amelynél gyakorlatilag nincs sugárszennyezés, így eleve nem kerül sor klasszikus kihullásra (fallout), azaz sugárszennyezésre.

Nem véletlen, hogy a legerősebb mai töltet 800kt (azon belül is 750kt érték a gyakorlati maximum), mert ezzel elkerülhető a globális sugárszennyezés egy felszíni robbantás esetén, amire egy kemény célpontnál van szükség, pl. a Minuteman ICBM siló.

Az alábbi kép szakmai és pontosabb.

Az alábbi videó - egyben az egyetlen fellelhető - egy légi robbantást mutat, amelyen jól láthatóan semmilyen "kapcsolatra" nem kerül sor a felszínnel, így sem a klasszikus gombafelhő nem alakul ki, ezzel felszívva a radioaktívvá váló port, se a robbanást nem követi kihullás, illetve sugárszennyezés.

Összegezve a légi robbantás esetén keletkező sugárszennyezés elenyésző a felszínihez képest. 

Minden hatóerő értékhez van egy adott magasság, amelynél nem jön létre kihullás. Ennek a szakmai megnevezése NO FALL-OUT HOB (height of burst). Az adott magassági értéknek van egy plusz-mínusz 30%- hiba határa, amely meteorológiai tényezőktől függ.

FONTOS: puha célpontok (pl. városok, repterek, ipari létesítmények) ellen sokkal hatásosabb a légi robbantás, mert erősebb lökéshullám erő érhető el nagyobb területen. Így általában a 20-25psi statikus túlnyomásra (lökéshullám) állítják be a töltet robbantási magasságát, amely magasabban van, mint a NO FALL-OUT magasság! Ellenben légi robbantással nem érhető el nagy erejű lökéshullám, így kemény célpont (ICBM siló) sem semmisíthető meg ezzel a módszerrel.

Az alábbi táblázatban a pirossal jelzett hatóerejű töltetek már nincsenek hadrendben, csak a zölddel jelzett 0,8 megatonna alattiak.

FONTOS: olyan, hogy "sugárfertőzés" nincs! 

Létezik sugárszennyezés

- kezdeti ionizáló sugárzás (gamma, neutron) által szennyezett tereptárgyak, törmelékek, por, ruha, vagy akár egy ember (bőrfelületen lévő por, belélegezve, lenyelve stb.); bár kicsi az esélye annak, hogy a kezdeti sugárzást egy ember túlélje, lévén a halálzónán belül a hősugárzástól vagy a túlnyomástól eleve meghal.  A távolság négyzetével fordítottan arányos az intenzitása (inverz négyzetes törvény), azaz a levegőben hamar elvész, amit a nitrogén általi abszorbálás és a szétszórás fokoz.

- utólagos kihullás általi sugárszennyezés, ami a felszínre visszahulló törmelékek, por, hamu és pernye. Esetenként kondenzációs eső (fekete eső - black rain). Felszíni robbanáskor keletkezik, légi robbantás esetén lényegében elhanyagolható, ugyanis - kondenzációs eső kivételével - nagyon nagy területen hígul fel és a parányi izotópok nagyon hosszú idő után hullanak csak ki, akár "egyesével" vagy esővel (rain out) un. forró pontot (hot spot) létrehozva, de addigra a sugárzás intenzitása csökkent vagy területileg nagyon beszűkült hatású.

Létezik sugárbetegség... ami nagyon sok mindentől függ.

Radioaktív izotópok

FONTOS: minél rövidebb a felezési idő, annál radioaktívabb egy izotóp, ezért a nagyon rövid felezési idejűek rendkívül veszélyesek, de csak nagyon rövid ideig, míg a nagyon hosszú felezési idejűek kevésbé veszélyesek, ugyanakkor rendkívül hosszú időn keresztül sugároznak. Ezért elsősorban a közepes felezési idejű radioaktív izotópok jelentik a legnagyobb veszélyt. A hasadás során keletkező radioaktív izotópok nem alfa sugárzók! Béta sugárzók (negatív, ritkán pozitív vagy elektron befogású) és részben gamma sugárzók.

A mai modern sugárzásmérő készülékek (például a GammaScout) mikro Sievert per órában mérnek. A Sievert (Sv) a sugárzási dózis, azaz a dózisegyenérték, amely a sugárzás mennyiségét biológiai hatása alapján értékeli. Régi mértékegység: rem. 100 rem = 1 Sv.

A fizikai aspektusokat a Gray-ben (Gy) mért elnyelt sugárdózis jellemzi. Régi mértékegysége: rad. 100 rad = 1 Gy.

(Bár az átváltásnál állandóval kell szorozni a Sievertet... gyakorlatilag azonosnak veszik.)

AKUT (24 ÓRA ALATT) SUGÁRDÓZIS ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYE

0,50-0,59 Sievert: nincs sugárbetegség

0,60-1,80 Sievert: 50% esély a sugárbetegségre, orvosi ellátással 100% túlélés

2,00-4,50 Sievert: 100% esély a sugárbetegségre, 50% halálozási esély 2-4 héten belül

4,60-6,00 Sievert: 100% esély a sugárbetegségre, 50% halálozási esély 1-3 héten belül

6-10 Sievert: 50% halálozási esély 1-2 héten belül

10-50 Sievert: 100% halálozási esély 2 héten belül

50 Sievert felett: 100% halálozás 1-2 napon belül

Sugárbetegség tünetei (zárójelben az extrém 10-50 Sievert dózisra vonatkoztatva)

- Émelygés és hányás (perceken belül)

- Hasmenés (egy órán belül)

- Fejfájás (borzalmasan erős fejfájás egy órán belül)

- Láz (magas láz egy órán belül)

- (Remegés, görcsroham, ataxia, letargia)

RADIATION HORMESIS

Tajvan 1700 lakás szennyeződött meg kobalt-60 izotóppal, ami 9-20 éven keresztül tízezer embert érintett. Az éves sugárterhelés átlagosan 0,4 Sievert volt, de bő ezer lakos tíz év alatt 4 Sievert kumulatív dózist kapott. Hogy a dózisokkal tisztában legyünk, az Egyesült Államokban évente 0,001 Sievert a törvényileg engedélyezett felső határ egy állampolgár esetében, a NASA űrhajósokat egész karrierjük során maximum 1 Sievert érheti. Németország esetében 0,02 Sievert per év a felső határ olyan szakemberek esetében, akik sugárzásnak vannak kitéve és a karrierjük során nem léphetik át a 0,4 Sievert értéket. Nézd csak meg újra a tajvani átlagot (0,4 per év).

(A 20kt Trinity bombánál mért legnagyobb sugárzás 0,19 Sievert per óra volt, amit éves értékre nem lehet felszorozni, tekintve, hogy csökkent a sugárzás.)

Mit is olvastál fentebb a kobalt-60 izotópról, erős gamma sugárzó ötéves felezési idővel.

Mi lett a tízezer tajvani lakossal? Semmi, sőt, egészségesebbek voltak, mint a lakosság többi része. A rák aránya az országos (referencia) érték 3%-a volt, míg a torz szülések száma az országos átlag 7% volt csupán.

Jód-131

A jód-131 felezési ideje 8 nap, béta- (0,607 MeV) és gamma sugárzó (0,364 MeV). Egy termonukleáris töltet első fázisánál az urán és a plutónium 3%-a hasad jód-131-é. A jód-131-et a speciális bomlása teszi rendkívül veszélyessé: béta bomlással két lépésben bomlik stabil xenon-131-re béta sugárzással, amelyet azonnal gamma sugárzás követ. Az emberi szövetben 0,6-2 mm mélyre hatol a béta sugárzása. Éppen ezért - rendkívül érdekes! - nagy dózisban kevésbé veszélyes a pajzsmirigyre, mint kis dózisban, ugyanis előbbi esetében roncsolja és elpusztítja azt, míg utóbbi esetben rákosítja. A szervezetben a biológiai felezési ideje elérheti a 100 napot. Nem csak a pajzsmirigyben halmozódik fel. 

VÉDEKEZÉS

A radioaktív jód-131 ellen jódtelítéssel lehet és kell védekezni. Egy ember napi jód szükséglete 0,15 mg (150 mikro gramm) jód. A WHO ajánlása alapján felnőtteknek (12 év felett) 130 mg kálium-jodidot kell bevenni, ami 100 mg jódnak felel meg és a napi jódszükséglet 700 szorosa. (3-12 éves kor között 65 mg, 1-36 hónapos kor között 32 mg, 1 hónapos kor alatt 16 mg.) Hazánkban létezik a hatósági kálium-jodid-EP tabletta, amely maximum 10 napig tartó szedést engedélyez, hatósági elrendelésre és orvosi felügyelet mellett, alapvetően atomreaktor baleset esetében. 

Pajzsmirigy alulműködés esetén fokozott jód bevitel szükséges. Viszont pajzsmirigy túlműködés, autoimmun Hashimoto pajzsmirigy betegség és autoimmun pajzsmirigygyulladás esetén a jódbevitel fokozása veszélyes!

Figyelembe véve, hogy a napi szükséglet 0,15 mg, valamint, hogy az ajánlott maximális napi adag 1 mg, és legfeljebb 3 mg szedhető be, így én biztosan nem fogok napi 50-100 mg jóddal védekezni, mert egy atomháború utáni káoszban, distressz mellett és "konzerven" élve, esetleg kevesebb napi folyadék bevitel mellett... jót nem tenne velem az a mennyiség. A jódtelítést én kevesebb jód bevitelével tervezem.

Mik a túladagolás (mérgezés) tünetei (3 milligramm felett): fáradékonyság, rossz közérzet, fejfájás, bőrirritáció, torok irritáció, orrfolyás, égő szem (vörös, könnyezik), köhögés, gyors szívverés, émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, "sör barna" vizelet (adag növekedésével fekete, besűrűsödő vizelet), ízületi fájdalmak, tudatzavar.

Ahogy nő a túladagolás, mérgezés mértéke a fenti tünetek fokozódnak és újak jelennek meg: láz, májgörcs, veseelégtelenség, kamra fibrilláció, heveny légzési elégtelenség, májelhalás, heveny vese és májelégtelenség... amiből könnyen lehet: halál.

A természetes jód 2-3 gramm esetében halálos. A kálium-jodid-EP, 100 mg és 10 napon keresztül 1 gramm. Köszönöm, nem. Gyógyszer tárakban vény nélkül kapható a Jodid-200 és a Jodid-100, egy felnőtt ember esetében elég három csomag 108 napos szedésre, azaz 49.200, kerekítve 50.000 mikro gramm.

Stroncium-90 és Ittrium-90

A stroncium-90 felezési ideje 28,8 év, béta sugárzó (0,546 MeV), melynek során ittrium-90-é bomlik, aminek 64 óra a felezési ideje és erős béta sugárzó (2,28 MeV). Egy termonukleáris töltet első fázisánál az urán-235 közel 6%-a és a plutónium-239 2%-a hasad stronciummá.

A szervezetben kalciumként viselkedik, ezért szakmai körökben "csontkereső" névvel is illetik. Általában lenyeléssel (por, élelmiszer, víz) és belégzéssel (por) kerül a szervezetbe, ahonnan kb. 70-80%-a gyorsan távozik, a fennmaradó stroncium azonban a csontba épül be a kalcium helyett, illetve kb. 1%-a a vérben és lágyszövetekben marad. Sajnos a szervezetben a biológiai felezési ideje nem ismert pontosan 14 naptól 49 évig terjedő adatokat ad meg a szakirodalom, ezen belül a legtöbb 18 évet. Csontrákot és leukémiát okoz.

(A stroncium-89 felezési ideje 50 nap, a stroncium-94-é 75 másodperc; mindkettő béta sugárzó és azonos mennyiségben keletkezik mint a stroncium-90, azaz urán esetében 6-6%, plutónium esetében 2-2%.)

VÉDEKEZÉS

Védekezés kalciummal. 29 éven keresztül?! A napi kalcium szükséglet értéke országonként változóan van megadva, a WHO átlagban 1.000 mg értékben adja meg (1 éves korig 400, 1-3 éves korban 500, 4-6 éves korban 600, 7-9 éves korban 700, 10-18 éves korban 1.300, felnőtt korban 1.000, 65 feletti férfiak, menopauza utáni nők 1.300). Lényegében a gyerekek lényegesek (csontfejlődés).

Sokféle vény nélkül kapható készítmény áll rendelkezésre kalcium-pótlásra, melyek hatóanyagai a kalcium különböző sói. Kalcium-karbonát jól felszívódik, bár felszívódása pH-függő, és néhány embernél gyomor-bélrendszeri tüneteket és székrekedést okozhat. A kalcium laktát, glukonát, foszfát vagy egyéb szerves só formájában is kapható, ezek felszívódása jobb a karbonát-sóénál, és kevésbé okoznak gyomor-bél panaszokat is. A kalcium-citrát könnyen emészthető és nagyon jó hatásfokkal szívódik fel, ugyanis a felszívódás nem függ a kémhatástól. Alkalmazásakor vesekő képződéstől sem kell tartani, ugyanis a citrát savanyítja a vizeletet, így nem tudnak kiválni a kalciumkövek. A kalcium-tartalmú készítmények gyakran tartalmaznak D-vitamint is, mely elősegíti a felszívódását.

Akkor számoljunk a kalcium-citráttal. Egy gyerek esetében 30 éven keresztül (1 éves korától számítva) összesen 10-11 kg kalcium-citrátra van szükség, ami kb. 45.000 Ft. Egy felnőtt levédése 10 éven keresztül kb. 4 kg, ami kb. 15.000 Ft. Azaz egy négytagú család esetében ez 120.000 Ft (kerekítve, lévén a gyerekek nem 1 évesek).

Cézium-137 és Tallium-201, Cézium-134

A cézium-137 felezési ideje kb. 30 év, elsősorban béta sugárzó (95% - 0,174 MeV) és gamma sugárzó (5% 1,002 MeV). Könnyen lép reakcióba vízzel (cézium-hidroxid) és az emberi szervezet káliumként azonosítja, igaz a testben a biológiai felezési ideje csak 70 nap, egészen pontosan 10%-ának 2 nap, 90%-ának 110 nap és egy töredékének 500 nap. Szakértők szerint nem jelent olyan nagy veszélyt, mint a stroncium-90, mert gyorsan halad át a szervezeten. A tallium-201 felezési ideje 3 nap, elektronbefogású béta sugárzó (0,167 MeV). 

VÉDEKEZÉS

Védekezni ellene nem a káliummal lehet - annak a szintje szűk tartományban mozoghat a szervezetünkben, ezért túladagolása életveszélyes -, hanem berlini kék (porosz kék) festékkel (vas-hexa-ciano-ferrát), amely reakcióba lépve a céziummal - és a radioaktív tallium-201-el is - 30 napra csökkenti annak biológiai felezési idejét, így gyorsan "bontva" az amúgy is gyorsan kiürülő céziumot.

A cézium-137 és a tallium-201 ellen beszerezhető a Heyltex-től a Radiogardase tabletta. Szedése felnőttek esetében harminc napig, naponta háromszor 3 gramm, 2-12 éves gyerekek esetében háromszor 1 gramm.

Kiszerelése 36 darab 0,5 grammos kapszula, azaz 18 gramm összesen, ami egy felnőtt esetében 2 napra elegendő. Azaz egy felnőttnek 15 dobozzal egy gyereknek 5 dobozzal kell, ez egy kétgyerekes család esetében 40 doboz Radiogardase... ami kb. 4000 USD, de találni 1000 dolláros áron is, de látványosan emelkedik az ára 2014 óta.

A cézium-134 felezési ideje kb. 2 év, erős béta sugárzó (2,059 MeV) és elektronbefogású béta sugárzó (1,229 MeV), melynek során stabil bárium-134-re és xenon-134-re bomlik.